Zentai Városháza

1911. április 16-án, húsvéthétfőn a régi városháza és a főtéri Szent István-templom kigyulladt és leégett. A megrongálódott épület statikai és gazdasági szakvéleményezése után az építészeti bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az objektum olyan mértékben károsodott, hogy megjavítása már nem lehetséges, és az akkori képviselő-testület hamarosan döntést hozott egy korszerű új városháza megépítéséről.

Az  új Városháza tervpályázatára 1911 augusztusában írták ki az országos szintű felhívást.  A szeptember elejei határidőre 15 terv érkezett be. A bírálók szerint a XX.századi jeligés terv készítője, Kovács Frigyes budapesti építész elképzelése felelt meg legjobban a programnak.

Az új Városháza épülete a vele egységbe hozott járásbíróság és posta épületével, valamint a vásárcsarnokkal egyetemben egy zárt belsőudvaros tömböt képez. Architektonikus tömegében a legimpozánsabb zentai épület. A Főtér nyugati oldalán helyezkedik el, s a városkép fő meghatározója. Közel 50 méter magas tornya irányjelzőként magasodik a város fölé.  A közgyűléstermet két oldalról 10-10 ablaktengellyel osztott, manzárd tetővel fedett kétemeletes épületrész öleli át.Földszintjén körös – körül a torony kupolajával identikus kosáríves nyílású üzletek sorakoznak.

A zentai építészeti léptékváltás jegyében született építészeti megoldás visszafogott szecessziós díszítést helyezett előtérbe, mely jellegében már a funkcionalizmushoz közelít.  A  homlokzat horizontális koszorúi stilizált növénymintázatokat, geometrikusba hajló ornamentikát mutatnak. A közgyűlésterem merész függőleges nyílásai üvegezett szalagkánt hatnak. Koszorúgerendázatának sikeres megkoronázása a város címere.

Kupolafedése a magyar szecessziós építészet formakérdéseire adott válasz eredménye. A masszív, lépcsőzetesen ég felé törő torony  aszimmetrikus elhelyezkedésével kissé romantikus hatású, de részleteiben és díszeiben a szecesszió nyomait viseli magán. Az épület díszlépcsőházának és impozáns közgyűléstermének, gazdag díszítése szintén szecessziós vonalvazetésű.

Belépőcsarnok és díszlépcsőház

A főbejárat dekoratív kovácsoltvas kapuja után a belépőcsarnok és a főlépcsőház, az épület gazdagon díszitett része. A belépőcsarnok kisebb alkalmi kiállítások, és megemlékezések helyszíneként is szolgál. Innen kétsoros díszlépcső vezet az emeletekre.

A lépcsőház galériája

A Városháza földszintjétől, a második emeletig húzódik a lépcsőházi galéria, az első emeleti közgyülési terem, illtve a második emeleti karzat előterében. Mindkét emeleti oszlopcsarnok gazdag, plasztikus díszei, szecessziós vonalvezetés, a városháza legmegragadóbb részévé teszi.

A díszterem

Az impozáns közgyülési terema az épület legnagyobb terme. A terem hátsó falához, ívelt ízlésesen díszített karzat simul, mely kiválóan oldja a terem egyhangúságát. A karzat főbejárata felett, a város címere fogja egybe az ovális díszterem bejáratokkal tagolt, oszlopcsarnok felőli részt.

Városháza termei

Az épület reprezentatív termeinek egyike a Zöld terem, amely különféle tanácskozásoknak, üléseknek ad otthont. Másik nagyobb befogadóképeségű tanácskozó, az Andruskó – terem, melynek falait, Andruskó Károly néhai amatőr festő-és grafikus festményei díszítik. Ezen kívül említésre méltók még a városháza tetszetős saroki irodái, viszont a ház többi terme, irodái egyszerűek.

Városháza tornya

Az épület tömegéből kiszabaduló toronyrész három, felfelé csökkenő magasságú és alapterületű tömbből áll, amelyek közt a csonka tornyot záró teraszra rímelő erkélyek vízszintes sávjai húzódnak két szinten. Az alsó tömb magassága meghaladja az alépítményét. A tornyot kupolára emlékeztető formájú toronysisak zárja.

A torony emeleti raktáraiban a Történelmi Levéltár iratanyaga található. Az ötödik emeletről nyílik a kijárat, a torony első teraszára. A hatodik és a hetedik szinten pedig az emlékkilátó és a második, legfelső terasz található.

Zentai csata Emlékkilátó

A torny hatodik emeletén, 2010-ben nyílt meg a Zentai csata Emlékkilátó, melyben korabeli katonai egyenruhák másai és csatajeleneteket ábrázoló nagyméretű festmények díszitik a termet. A zentai csata lefolyását ábrázoló terepasztalon, több ezer miniatűr katona- lovasfigura, illetve makettek  láthatók.

Toronyóra, legfelső terasz

Eredetileg Schram Nándor zentai órás tervét fogadták el, aki egy 385-cm átmérőjű számlappal rendelkező órával pályázott, de végül műszaki okok miatt egy kidebb méretű óra került a toronyra, melyet Rozgonyi ás Lendvai cég szállított le. Az emlékkilátóból lépcsők visznek fel a legfelső hetedik emeleti szintre, az ún. óratoronyba, ahol a működő eredeti óraszerkezet látható. Ugyanitt találhatók a zentai csata fennmaradt tárgyi emlékeinek egy része. A legfelső szintről pazar kilátás nyílik a városra és környékére.

Városháza déli szárnya

Az 1894-ben épült Posta és Járásbíróság egyemeletes épülete keleti részét később az önkormányzat, vagyis a városháza épületegyütteséhez csatolták. Az épületszárny nyugati részében ma is a posta helyezkedik el, míg a keleti fele a városházához tartozik.

Forrás:

Zenta építészete, Valkay Zoltán

Internet